2017/09/25

Royals

A Békés megyében és Békés városban tett "kalandozásom" során még egy játékot kipróbálhattam Kisqqcsék ideiglenes otthonában. Ez pedig az egy órán belül lejátszható Royals volt.

A játékban a 17. században járunk és nagyobb nemesi házak bőrébe bújhatunk bele. A célunk az, hogy minél nagyobb befolyást szerezzünk az adott régiókban, majd a játék végén elmondhassuk, hogy mi lettünk Európa urai.





Ez a játék sem túl bonyolult, a doboz szerint már 10 éves kortól ajánlható is, akár gyerekek részére. Nekem egy kicsit a Ticket to Ride és főleg a Thurn und Taxis játékokra hasonlított, amit a későbbiekben majd ki is fejtek. (Most ránéztem ezen utóbbira, és látom, hogy ugyanaz a személy felelős a grafikáért is.)

Bal oldalt a térkép, középen az ország kártyák,
a jobb szélen pedig a cselszövés kártyák láthatóak

A játék előkészületeivel nem fárasztanám az olvasóimat. A www.boardgamegeek.com oldalon megtalálható a szabály, akár magyar nyelven is, aki jobban szeretne elmélyülni a játék részleteiben. A lényeg, hogy mindenki megkapja a saját színéhez tartozó fakockákat és a kezdő kártyalap mennyiséget, majd sorban mindenki a következőket teheti, kötött sorrendben:
1, Először kártyát húz. Ezen akció keretében vagy elhúz 3 országkártyát, ami történhet közvetlenül a húzópakli tetejéről, vagy az elején felfordított lapokbók, vagy pedig 1 országkártyát és 1 cselszövéskártyát. Itt arra kell figyelni, hogy a kör végére maximum 12 ország- és 4 cselszövéskártya lehet a kezünkből. A kör során ugyan ezen korlátokat túl lehet lépni, de a kör végére el kell dobnunk annyit, hogy a limiten belül maradjunk.
2, Másodszor jön a kártyák kijátszása. Ez csak egy választható lehetőség, nem kötelező. Ezen akcióban elfoglalhatunk egy szabad pozíciót a játéktáblán. Ennek során eldobunk a pozícióhoz szükséges lapmennyiséget a kezünkből, majd egy kockát leteszünk a 17. századi Európát ábrázoló térképre, majd még egyet a kapcsolódó nemesi ranghoz vagy címhez. Ugyanis minden városban különböző nemesi rangokban szerezhetünk befolyást.
Ha egy olyan pozíciót szeretnék megszerezni, amit már valaki elfoglalt, akkor oda be kell adnunk egy cselszövés kártyát is pluszban.

A játéktábla jobb alsó sarkában láthatóak
a területbónuszok lapkái
A játék három korszakon át folyik. Egy korszak akkor ér véget, ha már a húzópakliból nem tudjuk feltölteni a felfordított lapokat. Ilyenkor ellenőrizzük, hogy adott nagyobb régióban kinek a befolyása a legnagyobb és ki ott a második helyezett, és ez alapján megkapják a lapkabónuszokat. A játék a 3. ilyen korszak végén ér véget. Akinek a végén a legtöbb pontja lesz, az nyer. Bónusz kapható, ha az egyes régiókban minden városban jelen vagyunk, vagy ha az összes nemesi ranggal sikerült befolyásokat megszereznünk, stb.

És, hogy miért is hasonlít az elején említett két játékra? Itt is felfordított kártyakészletből húzhatunk, vagy a pakli tetejéről. Itt is azonos színű lapok gyűjtésével és azok lehelyezésével kerülhetünk közelebb a győzelemhez, mint a Ticket to Ride játékok esetén. Ugyanakkor a lapkabónuszos megoldás nekem nagyon a Thurn und Taxisból köszön vissza.

Ezért főleg ezen két játék kedvelőinek merem bátran ajánlani ezt a könnyedebb családi játékot.
A játék nem rossz, máskor is szívesen játszanék vele, a családnak is megmutatnám, de valahogy nem érzem beszerzésének szükségét a korábban felsoroltak mellé.

2017/09/24

Firefly: The Game

A napokban volt 15 éve, hogy egy éves útjára induljon a Serenity űrhajó a Firefly című sorozatban. A sorozat rajongói tudják, hogy hiába kaptunk a TV-képernyőn keresztül valami zseniálisan újszerűt vissza, sajnos a TV-csatorna nem kért a folytatásból és elkaszálásra került. Később ugyan a rendezőnek még sikerült egy mozifilmet is hozzáadni az univerzumhoz, de sajnos mozgóképes formában lezárultak Malcom Reynolds kapitány kalandjai.






Bármennyire is hihetetlen, egy dinoszaursz
a kezdőjátékos jelölő
Azonban ezzel nem teljesen ért véget a sorozat, ugyanis nem csak képregények formájában kapott folytatást, hanem számos társasjáték feldolgozás segítségével is újra élhetjük a kalandokat. A nyár végén úgy alakult, hogy újra Gyulára tévedtünk egy nyaralássorozat kapcsán, ezért lehetőségem nyílt megint találkozni Kisqqccsal, feleségével Évával és Molnár Pali barátommal. Mivel Battlestar Galacticát nem akartak játszani, ezért maradt egy másik sci-fi a Firefly: The Game.

A Vörös nap rendszerben éppen 2 hajó is tartózkodik
Nos, kezdjük ott a dolgot, hogy nem kispályás előkészületekkel indultunk neki az űrbéli kereskedelemnek és csempészésnek. Házigazdánk ugyanis szinte minden kiegészítővel rendelkezett a játékhoz, ezért az alaptérkép helyett egy akkora playmat került kiterítésre, ami alig fért el az asztalon.

Miután a játéktérre felkerült minden jelző és műanyagtárgy, majd mindez körül lett pakolva kártyákkal, kiválasztásra került egy forgatókönyv, ami a játék célját jelölte. Ezt követően tudományos alapokon űrhajót és vezért választottunk, majd neki is kezdtünk a több órás szállítmányozásnak.

A játék lényege, hogy a forgatókönyv kártyán lévő dolgokat teljesítsük. Ezek eléréséhez fontos, hogy bizonyos dolgokért elmenjünk A pontba, ahol felvesszük azt rakományként (legyen az élő vagy élettelen), aztán szállítsuk el B pontba, majd vegyük fel érte a jutalmat. Ezt a mechnizmust jelölik pick-and-delivery néven. Ez mondjuk nem hangzik túl izgalmasan, de mivel a játék a Firefly univerzumában játszódik, ezért mégsem vált unalmassá több órát követően sem. Szerencsére a kezdő küldetést sikerült 3-4 órán belül befejezni...

Az én hajóm sajnos nem a Serenity lett
A játék igazából nem túl bonyolult, ha az ember megismeri az alapokat. Mikor valaki sorra kerül, akkor 2 akciót hajthat végre, amiknek egymástól különbözőnek kell lenniük, ugyanakkor azokat tetszés szerinti sorrendben megtehetik.

Csak a szokásos... hajó, ha nem jó poén.
Az első a repülés. Ennek során választani lehet, hogy csak át akarunk sunnyogni egy egységnyit az egyik szektorból a másikba és ezzel semmit nem kockáztatunk, vagy pedig teljes lökettel indulunk az ismeretlenbe. Ennek során üzemanyagot kell elégetnünk (ha még nincs olyan fejlesztésünk, ami nem igényli az üzemanyagot), majd szektoronként találkozás kártyákat húzni. Ennek során lehet az, hogy nem történik velünk semmi, vagy éppen valaki megállít és valami kellemetlen dolog következik be, amit valahogy meg kell úsznunk, vagy elszenvedni a káros következményéket. A térképen ugyanis nem csak mi mozgunk, hanem a Szövetség és a Fosztók hajói is, akik súlyos problémákat okozhatnak csempész... izé, legális szállítmányozási feladataink közepette.

A következő akció a vásárlás. Itt vehetünk üzemanyagok, hajó alkatérészeket, felszerelést vagy legénységet.

A harmadik akció az ügyletelés. Ez arról szól, hogy vállalhatunk új munkákat, vagy éppen eladhatunk árut vagy csempészárut valamelyik ügyfelünknek. 

Szerencsére sikerült a leggyorsabban annyi pénzt összekeresked-
nem, amivel leghamarabb megnyerhettem a játékot.
A negyedik lehetőség a munka. Itt egyszerűen szerezhetünk 200 pénzt, vagy pedig megpróbálhatunk teljesíteni egy küldetést. Ez utóbbihoz rendelkeznünk kell a küldetés szükségleteihez, valamint ezt követően ki kell fizetnünk mindent a legénységet is. Nem olyan könnyű gyorsan nagy pénzt szerezni.

A játék legnagyobb szépsége a hangulata. Szinte a Joss Whedon teremtette világban találjuk magunkat, ahol a különböző kártyákon találkozhatunk a sorozat kisebb és nagyobb szereplőivel. Ez a nagyon egyedi hangulat teszi igazán nagyon élvezetessé a játékot. Valóban úgy érezhetjük magunkat, hogy mi vagyunk Whedon Han Solójának, azaz Mal kapitány bőrében, ahol nagyon kell figyelnünk azt, hogy elkerüljük a Szövetség figyelmét és a Fosztók kegyetlen támadásait.

A játék nagyon tetszett és egy remek élménnyel lettem gazdagabb... És nem csak azért, mert nyertem is.

A végére azért írnék pár negatívumot is. A játék nagyon elhúzódhat. Mi papíron a legrövidebb forgatókönyvet választottuk, de nem tartok kizártnak egy 8-10 órás szeánszot sem. Sőt, elméletileg annyira belefeledkezhetnének a játékosok a partiba, hogy csak utazgatnak, felfedezik a játékot és közben nem teljesítik a küldetéseket. Ez akár a végtelenségig is elnyújthatná az egészet. A játék maga nem tűnik túl bonyolultnak, bár lehet, hogy elnéztünk néhány szabályt. Ugyanakkor nem is annyira szigorú, mert a lényege pont az lenne, hogy a Firefly/Serenity sorozat/filmek világát át adja és ebben a résztvevők remekül érezzék magukat. Éppen ezért is merem csak azoknak ajánlani elsősorban, akik életében nagy űrt hagyott a tévés kaland megszüntetése.