2015/08/14

Gyermekkel a Gémklubban 2. rész

A szerdai Gémklub látogatásról szóló korábbi részben a könnyedebb játékokról írtam pár gondolatot, amiket valóban minden nehézség nélkül lehet játszani egy 10 év alatti gyermekkel. Ezen bejegyzésemben pedig azokról lesz szó, amelyek már nagyobb odafigyelést és stratégiát kívánnak.

Ciúb
Néhány hónapja Zoli ajánlotta Ciúb nevű játékot, mivel ez számára egy kellemes meglepetés volt kockás játékok terén. Én pedig most ezt vettem le először a polcról, mert gondoltam, hogy egy 10+-os játék jó lehet már elvileg egy 8 év körüli gyermeknek is. A játékot az a Tom Lehmann tervezte, aki ezen játék elkészülte előtt már dolgozott a Race for the Galaxy kockás változatán is, ezért talán nem tévedek sokat, ha erről azt mondom, hogy afféle melléktermék.

A játékban középre kikerül két sorba a játékos szám+1 mennyiségű kártyalap, amiket majd teljesíteni kell. A soron lévő játékos eldöntheti, hogy az egyik ilyen lapra ráteszi-e a korongját, amivel azt saját magának védetté teszi. Ezt követően dob a kockáival. A kapott eredményből legalább egyet félre kell tennie, a többivel pedig addig dobhat (és eltehet) mire el nem fogynak a dobási lehetőségei. A végső kidobott eredmény alapján elhúzhat egy kár

tyát, ha sikerült az azon lévő célt teljesíteni (és nem foglalja másik játékos).

Sok-sok színes kocka, de hol marad téma?
A játék addig tart, amíg elő nem kerül az utolsó lap, amit valakinek sikerül magának megszereznie (egy előtte sikeres lapfeltétel teljesítésével). Ezt követően meg kell számolni a lapokon lévő győzelmi pontokat és a legtöbbel rendelkező nyeri a játékot.

Ez elég egyszerűnek hangzik, de egy pár dologgal meg van bonyolítva a játék. Összesen 7 színben vannak kockák és mindegyik más tulajdonsággal bír. Van amelyiken csak páros, van amelyiken csak páratlan számok vannak. Ezen felül többön egyedi tulajdonságok is vannak. Van amelyikkel kocka cserélhető 1 v 2 másmilyen színű kockára, van amivel egy másik kocka dobásának eredménye változtatható tetszés szerint, van amelyikkel újra dobható egy kocka (kivéve a félretetteket), és van amelyiken halálfej található. Ez utóbbival többet nem lehet dobni a körben, azonnal félre kell tenni. Fontos, hogy az újonnan szerzett kockák csak a következő körben lesznek majd használhatóak.

Nekem tetszett a játék. Aránylag egész békés, de a másik elől be lehet foglalni kártyákat vagy olyan új lapot lehet lehúzni a teljesítettek helyére a felső sorból, amit a másik nem tud teljesíteni aktuális kockakészletével. Sajnos a téma nem volt túl erős és ezért egy kicsit száraz is volt a tartalom és Annamária egy kicsit elfáradt a végére, ezért igyekeztem úgy segíteni a döntéseiben, hogy minél előbb véget érjen a játék. Ez egy alapvetően egy kellemes, nem nagyon túlbonyolított, nem túl drága, nyelvfüggetlen társas, amit bátran merek ajánlani kezdő játékosok számára is. Nem is értem, hogy miért nem lett felkapottabb.

A kis herceg

Általános iskola 4. osztályában a rajztanárunk ebből a történetből olvasott fel (összevissza!) részeket, miközben mi rajzoltunk vagy festettünk. Akkor említette, hogy nem feltétlen a mi korosztályunknak íródott és talán nem vagyunk hozzá kellően érettek. Ezért is nagyon erőltettem akkor, hogy azonnal elolvassam, pedig akkor már túl voltam az összes Winnetou történeten és az akkor még vastagnak számító Egri csillagokon is. Pár évvel később került csak sor A kis herceg elolvasására, és meg kell mondjam engem annyira nem ragadott magával. Talán azért is, mert a rajzórákon már sok mindent előre lelőtt a tanárnő.


A kis herceg - Az én kis bolygóm nevű társasjátékkal szemben meglehetősen előítéletes voltam. Nem volt még lehetőségem korábban kipróbálni, de ennek ellenére sem értettem, hogy miért kapott Magyar Társasjáték díjat. A lányom unszolására végül ezt is kipróbáltam.

A játékban összesen mindenkinek 16 lapkát kell maga elé bolygó formában lehelyeznie. A kezdő játékos húz a játékosszámnak megfelelő lapkát, egyet kiválaszt magának és megmondja, hogy ki következzen. A lapokat mindenki leépíti a bolygójára. A következő kört azt kezdi, aki az előzőben utolsó volt.

Még három lapkát kell lehelyezni
4 fajta lapkát különböztetünk meg. Van bolygó közepe, bal- és jobb oldalra dőlő bolygóív (ezt szebben nem tudom körülírni), valamint célt meghatározó lapka. Ezen utóbbiak határozzák meg, hogy miért lehet a saját bolygónkon pontokat szerezni. Ilyen lehet rózsa, majomkenyérfa, lámpaoszlop vagy valamilyen állat után. Nagyon figyelni kell, hogy miből mennyi van, mert megszerzett pontjaink könnyen nullázódhatnak! Pl. ha három majomkenyérfát is tartalmazó lapkánk van, akkor azokat le kell fordítanunk fejjel lefelé, tehát azok után nem kapunk pontokat. A játékot az nyeri, akinek a végén a legtöbb pontja van. Kicsit gagyi megoldás, hogy a doboz hátlapján béna kartonkorongokkal lehet ezt jelölni, de van több játék, ahol még erre sem veszik a fáradtságot, csak bedobnak a dobozba néhány lapot és egy ceruzát.

A kis herceg nem egy rosszul sikerült társasjáték. Nem mondanám, hogy többet nem játszanék vele, de még mindig nem értem, hogy miért ez nyerte az adott évben a Magyar Társasjátékdíjat.

Machi Koro
Machi Koro, avagy "Apu, vedd meg
nekem a várost..."
Kellemes meglepetés volt, hogy egy újabb idei Spiel des Jahres díjra jelöltet próbálhattam ki. Zoli a saját példányát előttünk bontotta ki lányom nagy örömére, aki boldogan nyomkodta ki a kartonpénzeket a keretből.

A játékról előzetesen annyit tudtam, hogy egész jó kritikákat kapott, ugyanakkor erősen Splendor-szindrómás. Azaz 1, SdJ jelölt volt, de nem nyert, 2. elég lett volna a doboz ötöde is.

A Machi Koro-ban polgármestereket alakítunk, akik különféle gyárakat, termelő- és szolgáltató egységeket húznak fel a városban. A cél, hogy valaki minél előbb megépítse a 4 városi nevezetességét. 

A játék mérhetetlenül egyszerű. A soron lévő játékos dob 1 (vagy a későbbiekben akár 2 kockával is). A dobás eredményének megfelelő számhoz tartozóan keres a saját maga előtt lerakott kártyákon ugyanolyan számot, majd először a játékostól balra kezdve mindenki érvényesíti a kártyahatásokat. Ezt követően, ha a játékosnak van elég pénze, akkor vehet magának további lapokat, a 17 fajta kártyalapot tartalmazó piacról. Egy fajtából akár többet is, ha az nem lila színű lap.

A lapok színének nagy szerepe van. Ha kék színű a lap, akkor minden játékos körében érvényesíthető a hatás (pl. egy másik játékos 1-est dobott, akkor mindenki kap annyiszor 1 pénzt, ahány olyan lapja van, amin 1-es szám található). Ha zöld színű a lap, akkor a játékos csak saját magára érvényesíti a hatást (pl. 4-es dobásra kap 3 pénzt, minden 4-es számot tartalmazó adott lapja után). A piros lapok esetében más játékosok körében lehet a dobó játékostól pénzt szerezni. Míg a lila lapoknál elég sok pénzt lehet elbirtokolni egy kijelölt másik játékostól.

A városi nevezetességek elkészülte nem csak azért hozzák közelebb a játék végét, mert már kevesebbet kell belőlük megépíteni, hanem azért is, mert bónuszokat hozhatnak. Nem könnyű dönteni, hogy elköltsük a pénzünket valami olcsóbb dologra, vagy tartsuk meg a későbbi nagyobb értékű vásárlás reményében. Ugyanakkor ott a kockázat, hogy mire újabb vásárlásra kerül sor az összeset elveszítjük.

A tartalomhoz képest egy kicsit túlméretezték a dobozt.
A Machi Koro ezért talán egy picit gonosz játék, ahol elég sok múlik a kockadobásokon. Mégsem mondanám teljesen szerencsejátéknak, mert valamennyi döntés van abban, hogy milyen lapokat húzzunk el. A jelöléseket a játék során sikerült benéznem, mert amikor az amúgy 3 pénzt hozó lapnál, én alul a 2 pénz ikont néztem, így több körön keresztül a 3x3 pénz helyett csak 3x2-t kaptam.

Ez is kaphatna egy magyar kiadást, holott nem túl bonyolult megjegyezni a lapokat, vagy elégséges, ha egy valaki beszéli az adott nyelvet. Két dolog is elég bosszantó a játék kapcsán. Az egyik a doboz mérete, mint az korábban néztem is, a másik pedig az ára. Az angol nyelvű kiadás 20-30 dollár közötti áron kapható, míg a német már akár 15 dollárért is megvehető. 108 lap, két dobókocka, valamint néhány pénzjelző kartondarab.

3 megjegyzés:

Alex J. Cavanaugh írta...

The dice game looks cool.

RaveAir írta...

That one is an easy dice building game, where you should collect many types of dice to achive the goals on the cards. This game is very good and not so expensive (~$20).

Unknown írta...

A Machi Koro doboza szerintem a későbbi kiegek miatt lett túlméretezve, vagy rosszul gondolom? :) De tényleg elég drága, viszont nagyon szeretjük.

rema73