Előre bocsátom, hogy az írásom nagy része csak feltételezés. Ahogy az ELMŰ (Elster Kft.) tényeket megállapító jegyzőkönyvei is csupán csak azok.
A gyógyszer akkor gurult el újra, amikor megérkezett a levél a Fővárosi Bíróságtól, hogy az ELMŰ kontra Magyar Energia Hivatal ügyben szeretnénk-e beavatkozni. Hülye kérdés, mert a mi bőrünkről van szó, ha a MEH elveszíti az ügyet, akkor nekünk kell fizetni. A mi még kiveri a biztosítékot, hogy a hivatalos indokolásban az áramszolgáltató az energiahivatal hozzáértését kérdőjelezi meg.
Évi elkészítette a sokoldalas (alap dokumentumok és mellékletek) pakkot, amit személyesen el is vitt a bíróságra. Ennyivel le is zárhattam volna az egész bejegyzésemet, ha nem kezdtem volna neten megint kutakodni a dolog iránt...
A google főleg a már ismert oldalakat hozta: a http://www.akontroll.hu/, a http://villanyora.blog.hu/ oldalt (ami mostanában eléggé pang), az én blogomat, a Homárt, a zugügyvédet és még néhány egyéb oldalt. Ezeken túl sikerült néhány "gyöngyszemre" is találnom.
Az első egy blogger írása, amiben elég sok és érdekes infó tudható meg: http://www.darren.hu/tag/elmu/. Természetesen ő is abszurnak érzi az egész dolgot, ami egyáltalán nem meglepő.
A következő a http://www.meevet.hu/index.php?com=news&nid=48 oldalon lévő 2010. szeptember 1-ei hír, aminek a "Fogyasztásmérők mágneses befolyásolásának vizsgálata" a címe. Itt egy 2009. novemberében készült tanulmány van, ami az ELMŰ NYRT - ÉMÁSZ NYRT. megbízásából készült a Miskolci Egyetem Elektrotechnika- Elektronika Tanszéken. A 4,5 megás .pdf-ben nagyon részletesen le van írva, hogy - szerintük - a villanyórákat csak mágnessel lehet tönkretenni. Az írást rengeteg számítással próbálták alátámasztani, hogy minél hitelesebb legyen. A konkluziókat majd csak később fogom levonni.
A harmadik linken szintén egy külön letöltendő dokumentum van, aminek számunkra a 15-17 oldalai az érdekesek. www.mee.hu/files/images/5/elektro_2010_07-08.pdf Ezen irás elkövetője Dr. Szunyogh István igazságügyi szakértő (már rosszul kezdődik), mérésügyi vezető főtanácsos (bizonyára az áramszolgáltatók tanácsosa). Ő egy kicsivel hétköznapibb nyelven próbálja ugyanezt elmagyarázni, sőt a végén arra is utal, hogy igazából a fogyasztó irányába kedvezően nem is lehet befolyásolni a mérőket. Az írásában megemlíti az előző linken található tanulmányt, valamint az Óbudai Egyetemet. Ez utóbbit is nem kell mondjam, hogy ki támogatja.
Már készen voltam az írással, amikor bónuszként találtam egy újabb történetet, még 2006-ból. http://www.fogyasztovedelem.com/forums/lofiversion/index.php/t1414.html Itt világosan látszik, hogy mágnes még csak fel sem merült. Tönkrement a villanyóra... (Bár nem lehet tudni, hogy mi lett az ügy folytatása.)
És most jöjjenek az egészből levont következtetéseim
Ebből a rengeteg tanulmányból, ellentámasból, valamint hogy újabban módosítgatják a szövegeiket a jegyzőkönyveikben egyértelműen látszik, hogy kezdenek betojni. Tudomásom szerint erre jó okuk van, és nem csak ezen rövid hír miatt: http://www.mno.hu/portal/736967.
Látszik, hogy az ELMŰ görcsösen próbálkozik, hogy lehetőleg minél több egyetemenet és főiskolát belevonjon saját tanulmányaiba, ahol az általuk rendelkezésre bocsátott mérőkkel kísérletezhetnek. Ráadásul igyekszenek szinte mindenhonnan, úgynevezett szakembereket találni, akik az ő állításaikat alátámasztják.
Tételezzük fel, hogy mindenki tisztességes, becsületes, egy szereplőt leszámítva. Ez pedig NEM a fogyasztó, hanem az áramszolgáltató, akinél mindenki kiszolgáltatott helyzetben van. Az egész onnan indul, hogy elhoznak egy mérőórát, amit valaki hitelesített. Van rajta OMH pecsét, de nem zárja ki semmi, hogy ezt is lehet hamisítani. Sőt az sem kizárt, hogy egyéb módon kerülik meg ezt a "védelmet". A Mérésügyi Hivatalnál vélhetően csak a fogyasztásmérő rendeltetésszerű működését nézik, és azt nem, hogy milyen hatásokra mehet tönkre. Tehát, tegyük fel elméleti szinten, hogy így akár az áramszolgáltató egy távirányítással működő szerkezetet is rakhat bele, amivel saját kényére-kedvére tekerheti a mérőt. Vagy alkalmazhat más megoldásokat is. Talán nem véletlen, hogy egyes mérőkön olvasható az "assembled by ELMŰ" felirat. Honnan lehet azt tudni, hogy a gyártótól kapott alkatrészekből mit raknak össze, illetve, hogy esetlegesen egy kész órát miként módosítanak?
A hitelesítő vizsgálatokon persze jól átmennek ezek a szerkezetek, mert nem azt nézik, hogy mennyi a futásidejük és hogy akar el is romolhatnak. Régebben talán sokkal jobb minőségű fogyasztásmérőket készítettek. Akkor talán még jó mágneseket raktak beléjük, és nem olyanokat, amik környezeti hatásokra (NEM mágnesre) tönkre tudnak menni.
A "szakértőket" persze nem lehet hibáztatni, mert ők kapott anyagból dolgoznak. El fogják hinni, hogy amit kaptak az jó, tökelétes és rendeltetésszerűen működik. Amikor - a blogomban már említett - konferencián voltunk, akkor ott a szakember elég sokat tekergetett és állítgatott magán a villanyórán mire a kívánt hatást elérte. Ezt egy átlagember, egy nem-hozzáértő nem tudja megoldani. Valamint az sem kérdés, hogy kísérlet alatt végig csörömpölő mérőt egy háztartásban sem hallgatnák túl sokáig. Más kérdés, hogy szerintük egy célmágnessel, vagy szupermágnessel akár 10mp is elég, hogy az óra legmágneseződjön és tönkremenjen. Ezekből is látszik, hogy egyedül kinek lehet érdeke az, hogy az országban ilyen mágneseket, vagy "megoldásokat" elterjesszen. És hogy mi lehet vele a cél? Több minden. Nemcsak a túlmérésből fakadó többlettbevétel és az utána való kötbérezés, hanem az eleve hibásan kikerült villanyórák problémáinak leplezése. Meg kell jegyeznem, hogy ehhez a szakemberek és felsőoktatási intézmények nagyon jól kiszolgálják a valódi bűnöst/bűnösöket. Azt még csak feltételezni sem akarom, hogy ők is be lennének vonva a dologba.
A végén még újra leszögezném, hogy ez csak egy vélemény, amin talán el lehet gondolkodni, és ez csupán ugyanolyan feltételezésen alapul, amit az áramszolgáltató megenged a jegyzőkönyveiben. Azonban mindenkit óvatosságra intenék, mert talán mindenki otthonában, időzített bombaként ott ketyeg egy nem tökéletes mérőóra, ami bármikor önmagától(?) meghibásodhat...
4 megjegyzés:
Mert a hamis szakértést (ami a hamistanúzással egyenértékű és akár több év börtönnel is díjazható) a törvény szerint csakis és kizárólag hatósági eljárásban, illetve bírósági perben lehet megvalósítani! A szolgáltató / hálózati engedélyes bár maga is profitmaximalizálásban rendkívül érdekelt társaság, a régebbi állami tulajdonú társaságok hatósági jogköreit megörökölte, megkapta a hatósági jogkört is a tulajdonát neki eladó állami vezetőktől, és még ma is hatóságként jár el, sőt igen gyakran kikapcsolással kényszeríti a fogyasztót a bírósági út kihagyásával az általa kiszabott és nem kellően megalapozott óriási kötbér megfizetésére. Gyakorlatilag ellenőriz, a saját maga ellen benyújtott panaszt kivizsgálja, kiszabja a büntetést, majd be is hajtja azt akár kényszerítéssel is. Ha nem fizet, akkor kikapcsol, vagy átadva behajtó cégnek, vagy végrehajtónak akár a vagyonát, házát, lakását is elveszítheti a fogyasztó. A fogyasztóvédelmi hatóságokat és jogköreiket az állam teljesen szétaprózta, jelenlegi törvényeink és jogszabályaink pedig sajnos nem az adófizetőket, hanem a monopolhelyzetben lévőket védik; abszolút nem kiegyensúlyozottak! Például az egyik üzletszabályzatban (amelyet a MEH mint állami hatóság hagyott jóvá!) ugyanazon tettért a szolgáltatónak / hálózati engedélyesnek 10 ezer, míg a fogyasztónak 540 ezer Ft büntetés, illetve kötbér jár! Ez éppen 54-szeres különbség, ami rendkívül felháborító! És a korábbi évtizedben ez még sokkal aránytalanabb volt, mert korábban egy évre, míg újabban "csak" max. 30 napra számolják a napi 18 ezer Ft-os kötbért. Ezen ügyeknek csak egy-két százaléka kerül bíróságra, (a többit saját "kvázi hatósági" jogkörben intézik); de széleskörű tapasztalatok szerint ott is gyakorlatilag teljesen esélytelen a fogyasztó, még tovább növeli a kárát legalább 50 %-kal. Azért, mert ott eleve abból indulnak ki, hogy a mérő tulajdonosa minden tőle telhetőt megtett a mérővel kapcsolatban, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható! (Amit már fentebb bizonyítottam, hogy abszolút nem igaz!) Hazai, a fogyasztóknál felszerelt közhiteles villamos-, gáz- stb. fogyasztásmérőink döntő többsége abszolút nem felel meg a hazánkban is törvényre emelt EU-s, konszenzussal elfogadott minimál-követelményeknek sem! Mégis monopolhelyzetükkel visszaélve évtizedek óta és még ma is számtalan tisztességes fogyasztót, kisnyugdíjast, kisembert kényszerítenek megalázó procedúrák után óriási, akár 12-14 évnyi saját összes fogyasztását kitevő kötbérfizetésre (nagylelkűen felajánlva számukra a havi részletfizetési lehetőséget). Ők pedig inkább fizetnek, mert kényesek a becsületükre, hogy a hamis bizonyítékok és szakvélemények után ártatlanságuk ellenére mégis az energiahordozó-tolvaj címet ragasztják rájuk a falubeliek, vagy a szomszédok, ismerősök... Mert aki lop, azt ténylegesen büntessék meg! Az ilyen kényes ügyekben járatos jogi- és műszaki szakemberek tapasztalatai szerint azonabn az ilyenfajta eljárás alá vontak legfeljebb néhány, de max. tíz százaléka a tényleges tolvaj, a többség az sajnos rászedett fogyasztó! De már sokszáz éve is viszonylag egyszerű eszközökkel szét tudták választani a búzát az ocsútól! Ma, a 21. században lehetetlen olyan törvényeket, jogszabályokat hozni, hogy csak és kizárólag a tolvajok bűnhődjenek? Kétségbeesve kérdezem: Miért nem vették ezt az óriási aránytalanságot, a döntő erőfölénnyel való visszaélés-sorozatot észre az arra illetékesek? Miért nem találtak tökéletes megoldást az e területen tapasztalatokkal rendelkező becsületes szakértők, szaktestületek bevonásával? Miért, miért? Most az utóbbi hónapokban talán megindult valami a törvényalkotói oldalon is. Azonban tudomásunk van róla, hogy az eseti szakbizottságokba rögtön betették a velük szerződéses viszonyban lévő bizonyos szakértőiket is (persze titokban, nem deklaráltan!) a mérők tulajdonosai, a tényleges szolgáltatás nélküli eltúlzott anyagi érdekeltségű, profitmaximalizálásban érdekelt hálózati engedélyesek is! Mire számíthatunk a jövőben?
Az OMH, a MKEH által hitelesített, a M. Energia Hivatal által engedélyezett típusú mérőket nem lehet bárhol kapni! A közhiteles mérőket az energiaszolgáltatók biztosítják a fogyasztóknak, de utóbbiak fizetik ki, majd könyvjóváírással át kell(ett) adniuk a szolgáltatónak. Újabban az energiapiaci diverzifikáció után már számtalan szolgáltatótól vásárolhatunk energiahordozót, de ugyanúgy monopolhelyzetben van az adott területen egyetlen, monopolhelyzetű átviteli hálózat- és egyben mérőtulajdonos, az ú.n. "hálózati engedélyes" cég. Az teljesen egyértelmű, törvényekben és jogszabályokban is lefektetett, hogy az ő kötelességük (lett volna), hogy olyan mérőket biztosítsanak a fogyasztóknak, amelyeket abszolút nem lehet semmilyen külső módon befolyásolni, csak kizárólag erőszakos, roncsolásos behatolással! Ők nagyon is jól tudták azt, hogy számtalan korábban felszerelt mérőtípus, -így pl. a voltállami tulajdonú Ganz Árammérőgyár- fedőlapja és leolvasó-ablaka konstrukció-hibás! Mikor először ismertté váltak a legelső külső befolyásolás esetei, gyakorlatilag egy hónap alatt meg lehetett volna oldani az összes ilyen problémát. (A sokszázezer hazai fogyasztónál a mérőfedelek pár perc alatti lecserélését szabványos és behatolhatatlan fedélre. (Hasonlóan az autógyártók ismert eseteire, amikor egyetlen apró hiba esetén visszahívnak akár több százezer gépkocsit is a hibás alkatrész kicserélésére.) Ám a külföldi kézben lévő energiaszolgáltatók döntő többsége mégsem ezt tette, hanem több mint egy évtizedig ártatlan fogyasztók tízezreit hurcolták meg, neves szakembereket fizettek meg csupán azért, hogy bizonyítsák: csakis és kizárólag a fogyasztók lophatnak. Ugyanakkor az ő megbízottjaik, szerelőik, ellenőreik sokezer ügyön edződött vérbeli profik, nagyon is jól tudják, hogy hamis bűnjelet ezeken a minőséghibás mérőkön 5-10 másodperc alatt meg lehet ejteni, ha egyedül maradnak a mérőnél. A közös területen, lépcsőházakban lévő mérők esetén is az aláíratott, gyakorlatilag betarthatalan kötelezvény (ingyenesen köteles éjjel-nappal őriznie a mérője épségét!) miatt is korlátlan a fogyasztó felelőssége. A mérőket leszerelve gyakran nem megfelelő őrzés után (akár papírdobozon keresztül is megmágnesezhetők a mérők) jöttek a szolgáltatóval szerződéses viszonyban lévő, általuk kihangsúlyozottan "független igazságügyi szakértők". Ők 99 %-ban mindössze fél órás vizsgálattal 40-50 ezer Ft-okat tettek zsebre (persze ezt is a rászedett fogyasztók fizették!). Teljesen azonos esetekben a számítógépükben lévő néhány jegyzőkönyvben előre megírt; csupán a mérő és a fogyasztó adatait behelyettesítve hoztak, sőt még ma is hoznak jogszabályellenes szakértői véleményt. Úgy, hogy a gyártómű megtévesztő minőségi-, megfelelőségi tanúsítása és a szolgáltatónak a súlyos felelősségéről egy szót sem ejtve, csupán szélsőségesen a fogyasztót meggyanúsítva! Számtalan esetben csupán "furmányos eszű" feltételezésekre, sok esetben az alapvető fizikai törvényeknek sem megfelelő erősen kétséges szakvéleményekre alapozva hoztak hosszú évekig sok százezer esetben a fogyasztók számára akár többmilliós kötbérrel járó "elfogulatlan" kvázi ítéleteket! És mindezt úgy, hogy mértékadó, főleg ilyen ártatlan fogyasztók pereinél a védőként szereplő ügyvéd úgy becsüli, ezen szerződött szakértők évente akár több tízmillió Ft-ot is keresnek a megbízójuknál! Ugyanakkor a több ezer becsületesen dolgozó ig.ügyi szakértő közül a többség gyakran még a két -a szakmai- és az igazságügyi- kamarákban kötelező tagdíjra valót sem keresi meg. Az ő jó hírüket ez a legfeljebb száz nyilvánosságra került szakértői vélemény lerombolja, a közvélemény ebből általánosít! És úgy adhatnak akár teljesen hamis szakvéleményt is, hogy abszolút semmi rizikójuk sincs!
Több éves jogi hercehurcát követően, idén kora nyáron hozta meg számunkra a végső, de ugyanakkor kedvező döntést az ítélőtábla. Gondoltam rá, hogy arról is írnék majd valamikor egy hosszabb bejegyzést a jövőben.
A lényeg: a bíróság jóváhagyta a felülbírálati kérelmünkre hozott döntést a Magyar Energiahivatal részéről, azaz kötelezte az ELMŰ-t, hogy az irányunkban kirótt, 300.000Ft kötbért törölje, valamint 5000Ft, írom betűkkel is ötezer forint kártérítésre kötelezte az áramszolgáltatót, mert nem válaszolt a levelünkre.
Sajnos a fogyasztók ki vannak szolgáltatva minden téren a szolgáltatóknak, és nagyon kevés eszközük van, hogy az igazukat megvédjék.
Lehet, hogy hülyeséget tanultam anno az iskolapadban, de mintha lett volna olyan, hogy az ártatlanság vélelme, azaz valaki addig nem mondható bűnösnek, amíg be nem bizonyosodik bűnössége. Minket az áramszolgaltató végig bűnösként kezelt és a bíróságon végig azt kellett bizonygatnunk, hogy semmit nem követtünk el.
Hatóságként viselkedik! Miért nem fordulsz az Egyenlő Elbírálás Hatósághoz??? Szélsőségesen vissza lehet élni a fogyasztásmérőkkel. Tudomásom van egy teljesen ártatlanul megvádolt fogyasztó esetéről. Egyszerűen bebizonyítható módon -aminek lehetőségét sem a szolgáltatótól, sem a bíróságtól nem kapta meg- egyértelműen a szolgáltató egyedül ott lévő fogyasztói ellenőre a tulajdonos fogyasztó jelenléte nélkül tett hamis plombát és jeleket a mérőre! Közel 11 millió Ft-ot követeltek rajta úgy, hogy nem is volt nyitva a szolgáltató egység már több mint 5 hónapja! Nem is volt még indítéka sem a lopásra! Közel hat és fél év többfokozatú pereskedés után végre nyert az alperes, de semmilyen kártérítést sem kapott az ártatlan meghurcoltatásáért, a vagyona elvételi szándékért. Bár pernyertes lett, de még a szakértői- és saját belefektetett költségeit, munkadíjait sem kapta meg a végén! Ellenben az óriási stressz miatt rákos lett és kb. másfél évvel a győzelme után sajnos elhúnyt. De ismerek más ügyet is, ahol kb. 2 év herce-hurca után a rendkívül szívós védekezés ellenére a kilátásba helyezett óriási kötbér miatt a teljes bizonyossággal teljesen ártatlan ember öngyilkos lett, még a szolgáltató által indított per előtt! Pedig mindössze 1 óra alatt be lehetett volna bizonyítani - ha a nevezett cég tényleg komolyan veszi a honlapján virító becsületességükről és tisztességükről írt magasztos szöveget, hogy egyértelműen az ő szerelőik helyezték el a mérő belsejébe már elszállítás után illegálisan behatolva a hamis jeleket! Úgy, hogy csak az ő pecsétjük volt a zsákon, amelybe tették a mérőt, és nem adtak a helyszínen lévő digitális -mint később kiderült-, nem a jegyzőkönyvön szereplő időben, hanem pár perccel később készített igen kicsi fájlkiterjesztésű, dátum-idő képfeliratozás nélküli fotókból! (Semmi ellenbizonyíték a fogyasztó kezében!) 35-50 kB-os digitális vágatlan fotókat nem is lehet készíteni még az ősrégi gépekkel sem, és utólag olyan időt állíthatunk be rajta, amilyent akarok. Ráadásul a jpg. típusú digifotók korlátlanul manipulálhatók! És sajnos a bíróság kételyek nélkül elfogadja és ezek alapján elítéli az ártatlant! Más EU-tag országokban ilyen semmi bizonyítékokkal már be sem fogadják a bíróságok a perindítási kérelmeket! Több ilyen és ehhez hasonló ügyet is ismerek az egy-egy szolgáltató által évi néhány ezer ügyben megindított eljárásokból.
Megjegyzés küldése