2009/12/06

Anyatej - vendégbloggerem írása

Sok anyukának problémát okoz kicsi gyermeke szoptatása, pedig fél éves korig mindenképpen az anyatejes táplálást javasolják a szakemberek. Az anyatej előnyeiről mindenütt rengeteget lehet olvasni, úgyhogy erről nem kívánok bővebben írni, viszont nem sok olyan oldalt találni, ami nem reklámcélból ír az anyatej serkentéséről. Aki reklámot szeretne hallgatni, az forduljon védőnőjéhez… tisztelet a kivételnek.

Mit tegyünk, ha kevés az anyatej? Vagy egyáltalán nem akar beindulni? Ha hirtelen elkezd a tejcsi apadni? Hogyan próbáljuk meg a mennyiséget növelni, a termelést serkenteni?

Első gyermekemnél kb. fél éves korában szembesültem vele, hogy a tejcsi nem csak alapból van (előtte még le is adtam a felesleget, mert nem kevés volt), hanem egyszerűen gyorsan el is tud apadni, annak ellenére, hogy nem tesz érte semmit az ember. Amikor már és a tej apadásával komolyabban szembesültem, nem nagyon tudtam növelni, pedig kiolvastam az internetet, fórumokon kérdeztem, természetesen a védőnőt is megkérdeztem, de ő a homeopátiás bogyókon és a Karamalz sörön kívül nem sokat tudtak mondani. Pedig szerintem nekik kellene a legjobban tudniuk, hogy mit tegyek, de gyorsan…

Számomra a legfontosabb, hogy a gyermekemet minél inkább mesterséges anyagoktól mentesen tudjam szoptatni, úgyhogy a természetes anyagok és módszerek szemszögéből próbáltam a megoldást keresni, vagyis itt nem fogsz márkanevekkel találkozni (az előzőt leszámítva).

Az alap dolgok a tejcsihez (szerintem mindenki számára ismertek, de azért leírom):
- Pihi
- Kevés stressz
- Sok folyadék
- Gyümölcs/gyümölcslé fogyasztása
- szénidrátban gazdag étrend
- Maradék anyatej lefejése.

De honnan tudja az ember, hogy elég-e a tejcsi? Pláne, ha esetleg majd fél évig rendelkezésre állt az anyatej a szükséges mennyiségben, és emiatt nem méregette az anyuka gyermekét, hogy vajon 10 vagy 20 grammot szopott-e (ez most természetesen túlzás – vagy mégsem…).

Számomra akkor kezdett gyanús lenni a dolog, amikor a gyermek éjszaka egyre többször fölébredt. Elkezdtem méregetni. Eleinte nem minden étkezés után mértem, mivel nem gondoltam komolyan, hogy kevés tejem, hanem csak esténként tettem a mérlegre. Akkor kiderült, hogy egy hét alatt nem hízott a gyermek. Egy hét kutakodás (védőnőt is kérdeztem), körömrágás se segített semmit, a következő hétre se jött föl egy gramm se Annamáriára. Ekkor kezdtem tényleg kétségbeesni, és minden szopizás után lemértem, hogy ugyan mennyit evett a kislányom. Hát, eléggé elszomorodtam, mikor megláttam, hogy 5,5 hónaposan egy nap alatt „kemény” 560 grammot sikerült belediktálni már úgy, hogy éjjel is 3-4-szer fenn voltunk.

Hogy ne későn derüljön ki, hogy gond van, elhatároztam, hogy Mártonnál nem fogom abbahagyni a fejést addig, amíg lehetőségem/időm van rá. Hát, most még mindig van napi 3-4 deci leadandó, a gyermek már három hónapot betöltötte. (Ha valaki anyatejet szeretne adni, akkor bővebb információval a www.heimpalkorhaz.hu/anyatej/ oldal adhat, de szívesen segítek én is.) Amíg etetés után tudok fejni, egész biztosan van elég tejem a kicsim számára.

A védőnőtől az alapnak és/vagy reklámnak minősülő információkon túl azt az instrukciót kaptam, hogy tegyem mellre a gyermeket minél gyakrabban, és legalább 20 percig tartson egy alkalom. Akinek van kb fél éves gyermeke, az tudja, hogy ekkor már a gyermek egyrészt nem szokott annyi ideig szopizni, másrészt ha nem akarja, akkor tótágast is állhatok, akkor se fogja azt a cicit megszívni, pláne ilyen hosszú időtartamon át, ha nem jön belőle egy csepp se. De szerintem előtte se igazán lehet sikeres, de ebben szerencsére nincs tapasztalatom. Szedtem homeopátiás bogyókat, illetve tejserkentő teát, a tejserkentő sör nem jött be (nagyon utálom a sört, de egy dobozzal leküzdöttem valahogy a gigámon). Persze, lehet, hogy nem segít ilyenkor, ha még aggódik is mellette az ember, hogy nem elég a tejcsi…

Ami segítségeket a tejserkentés témájában az internetről sikerült összevadásznom, az alábbiak (ezekkel csínján kell bánni, mert esetenként a pici pociját is csavargathatja, de ki kell tapasztalni):
- ánizs tea vagy leves,
- kömény (Ajwan, édeskömény, Shatavari – ezt a kombinációt az anyatej termelés segítésére használják), a kömény még abban is segíthet, hogy gyermeked nyugodtabban aludjon, viszont vigyázni kell vele, mert ha érzékeny a pocija, akkor gondot okozhat…
- kecskerutafű (tea),
- kakukkfű,
- majoranna,
- kapor,
- csalán (csak rövid ideig ajánlott a fogyasztása, mert később bélgyulladást okozat)
- csipkebogyó,
- hibiszkusz,
- egyéb, nyugtató hatású gyógynövények is segíthetnek: pl. citromfű, levendula, stb.

Ajánlott maximum 6 gyógynövényt egyszerre használni, és csak kúraszerűen max 3 hétig, utána jobban jársz, ha más gyógynövényeket használsz.

Én a legtöbbször köményt, kakukkfüvet és majorannát használtam, mert azt az ételekbe nagyon ügyesen bele lehet főzni (pl. levesekbe), és nem kell miatta még plusz teafőzőcskézéssel az időt eltölteni.

A koffeint is tejserkentő hatásúnak tartják, de én azt sose ittam, mert átmegy a tejcsibe, és a babának nem feltétlen jó, illetve lehet, hogy nem alszik tőle rendesen. A pezsgőnek is hasonló tulajdonságokat tulajdonítanak, de mint tudjuk, ugyebár ez alkohol. Nem tudom, hogy 1-2 korty használhat-e.

Ami nekem még nagyon jól bevált: a mák. Ezt általában süteményekben szoktam előszeretettel fogyasztani (nagyon szépen köszönöm a férjem nagymamájának, hogy ilyen nagyon fincsi sütiket tud csinálni). Egy valamire azonban nem árt figyelni: a mák puffaszt! Ezen kívül találtam egy sütireceptet a neten, de sose próbáltam:
http://picibaba.hu/picibabaval/anyatej_hozzataplalas/tejtermelest-serkento-aprosuti. Ha valaki kipróbálta, érdekelne, hogy tényleg működik-e…

Vannak még állítólag akupresszúrás pontok a testen, melyek stimulálása hasonlóan pozitívan hat az anyatej termelésére (mellek között, lábközéppontoknál, térdnél). Itt minden esetben meg kell keresni a tényleges pontot, a megfelelő technikával és sebességgel kell masszírozni.

Őszintén remélem, hogy csak az én „tudásomat” gazdagítja ez a „szösszenet”, és másnak nincs rá nagy szüksége. Ha mégis, akkor örülök, hogy segíthettem

Nincsenek megjegyzések: