2009/01/04

Legendák

Azt hiszem, hogy már azért kerestem az Alexandrán könyvet, hogy végre valamivel meglegyen a 10000Ft-os határ, és ne kelljen még külön szállítási költséget sem fizetni. Ekkor akadt meg a szemem a Legendák című köteten, amiben több szerző művét lehet megtalálni.

Egy kicsit tartottam tőle, hogy nem lesz elég élvezetes, vagy hogy csak kivonatok lesznek teljes könyvekből, de szerencsére kellemesen csalódtam. A kötetben 6 író írásaiba tekinthettünk bele, amiket most szépen sorra is veszek.

Az első Stephen King, akitől bár elég sok könyvet olvastam, mégsem annyira szeretem, mivel néha eléggé el tud borulni az agya. Ebben most sem sikerült csalódnom, és nagyjából azt kaptam a fantasy stílusában, amit vártam tőle. Meglehetősen érezhető a rövid írást körüllengő torzság és abszurdum. Ennek ellenére ez egész élvezhető volt, sőt még egy kicsi talán kellemes csalódás is. A történet amúgy a Setét torony fantasy ciklusának egy rövid, de leválasztható részlete.

Terry Goodkind. Bevallom, hogy még nem nagyon hallottam. Ennek megfelelően egy kicsit nehezen hangolódtam rá "Az igazság kardja" ciklusának kiemelt részletére. A vége felé már egészen magába szippantott, és számomra is teljes élvezeti értéket jelentett, de ez nem azt jelenti, ha tudom, hogy megjelenik tőle egy könyv, akkor rögvest rohanok a boltba megvenni.

Orson Scott Card adta számomra a legnagyobb és legkellemesebb meglepetést. Miután elolvastam a "Teremtő Alvin" sorozatból kiemelt részletet, rögtön elkezdtem böngészni az interneten megtalálható könyvesboltok virtuális polcait. Az írás talán nem nevezhető keményvonalas fantasy-nek, nem találtam benne pl. sárkányokat sem, de emellett nagyon szórakoztató és olvasmányos volt. Azt hiszem, hogyha véletlenül belebotlok egy könyvébe, akkor meg fogom venni.

Ursula K. Le Guin. Nos, az írónő pár írását már egész jól ismerem. Egyedi stílusa van, amire erősen rá kell hangolódni. A "Szitakötő" című kisregény egész kellemesre sikerült tőle, bár a végét egy picit összecsapottnak éreztem. Hamarosan majd neki fogok látni a Szigetvilág összes történetének, csak még előtte vannak más könyveim is a sorban.

Tad Williams. "A fájdalom tövisei" sorozatból az Égő embert olvashattam a kiadványban. Egész élvezetes leíró és bemutató részekben bővelkedett a könyv, és egész jól, sejtelmesen vezette az író a történetet, ami elég kegyetlen véggel ért véget. Az írás egynek nem volt rossz, de nem is ájultam el tőle.

Raymond E. Feist. "A résháború" fantasy-ciklusból "A fahordó" című történetét ismerhettem meg. Remek egy történet volt, és azt hiszem, hogy a talán még a jövőben fogok tőle is olvasni, ha lesz elég időm.

Nincsenek megjegyzések: